Veri az ördög a feleségét – Bor, mámor, Pásztor Erzsi

 

Tombol a nyár, mindenki a Balatonra vagy egy mediterrán tengerpartra kívánkozik. Ez a filmszatíra is Balaton-felvidéken játszódik augusztus 20-án valamikor a 70-es évek közepén. Ha retro filmeket említünk, mindenkinek a Csapd le csacsi, az Indul a bakterház és a Legényanya trió ugrik be, de András Ferenc alkotása is méltó a kortársaihoz.

 

A történet egy egyszerű vasutas család otthonában, valahol a napsütötte Badacsony lábánál játszódik, amelynek legidősebb tagja Kajtár Pista bácsi (Bíró Zoltán), aki harcolt még a Tanácsköztársaság vörös hadseregében, majd mozdonyvezetőként ment nyugdíjba. Ő vette a annak idején a földet és a házat, együtt lakik a fiával és családjával. A kissé borgőzös arcú, idősebb Kajtár István (Szabó Lajos) a raktárosi munka mellett a szőlővel és főleg a borral foglalkozik, de a központi figura a házsártos felesége, Margit (Pásztor Erzsébet). Két gyermekük van, a semmirevaló középiskolás lány, Marika és a nagydarab, de „aranykezű” fiú Pityu, aki szobrászkodik, csak sajnos nem megy neki már „harmadszorra sem az a kurva mértan”.
veri_az_örödög_3Ehhez a családhoz érkezik vendégségbe Pestről Kajtár húga, Jolán (Pécsi Ildikó), aki elhozza főnökét, a rendkívül puritán Vetró Géza elvtársat (Anatol Constantin) és családját. Kajtárék körbevezetik őket a birtokon, ahol van minden: több hektár szőlő, borospince, nyúl, tyúk, disznók.
Ismerjük azt a típust, aki úgy tud panaszkodni, hogy közben dicsekszik is. Na, a Margit ilyen. Pásztor Erzsi, akit leginkább a Szomszédokból Janka néniként ismerünk, hatalmasat alakít ebben a filmben. Bár a teleregényben egy önző rokont játszott, itt mindent a családért, a gyerekekért tesz, ő a háztartás motorja. Intézi a ház körüli munkát, a vízparti nyaraló építési munkálatait ellenőrzi, és közben vigyáz, hogy férje el ne igya az eszét. Legfőbb célja, hogy jól érezze magát az elvtárs és családja, de cserébe intézzenek el pár dolgot: Pityunak iparengedély kéne, mert a szakmunkás-vizsgához nincs elég esze, Marikának meg kirendeltség-vezetői állást szeretne az érettségi után. Először csak óvatosan elhinti főzés közben a Jolánnak, hogy ő járjon közbe a főnökénél, hiszen elég, ha csak „odatelefonál”, de később már magának Vetró elvtársnak mondja a magáét mindenfajta szégyenérzet nélkül.

 

Fel-feltűnik a kertben a két borral működő napszámos, Kálmán bácsi, aki vagy fát fűrészel vagy iszik, és Dodó, aki már a film elején tök részeg, próbálják rejtegetni a vendégek elől, de valahogy mindenkit megtalál.
A film csúcspontja délben az ebéd, Kajtárék vidéki emberek, ők szeretnek délben enni, a pesti elvtárs viszont csak ímmel-ámmal fogyaszt. Margit kitett magáért, két csirkét vágott le, húsleves, rántott csirke, uborkasaláta, és tökös-túrós rétes a menü, hozzá a jó kis badacsonyi olaszrizling. Kajtár úr meg is köszönte a feleségének: „Margit, ez többet ért, mint búcsúkor egy pofon!”


 

Vetró elvtársnak feltűnik, és egyre jobban bosszantja, hogy ezeknek a Kajtáréknak a bőre alatt is pénz van: két balatoni ingatlan, az egyik több hektár szőlővel, és még ők panaszkodnak, ők akarnak szívességeket kérni tőle, mert most már nem csak Margit bombázza kéréseivel, de a két Kajtár is jobbnál jobb „elintéznivalót” kér tőle. Aztán elered az eső, ahogy vidéken mondják, veri az ördög a feleségét, és Vetróék hazamenekülnek a túlságosan szíves vendéglátásból.

 

Érdekesség, hogy a forgatókönyvet András Ferenc azzal a Bereményi Gézával írta, akinek eredeti neve Vetró Géza volt. Koltai Lajos operatőri munkájának köszönhetően a luculluszi lakoma közben nincs olyan ember, akinek nem fut össze a nyál a szájában. Nagy siker volt a próbavetítésen, de féltek, mit szólnak majd a fejesek, hiszen 1977-ben még nem volt olyan puha a diktatúra. Nagy ötlet volt a pártüdülőben bemutatni Kádárnak és a szűkebb körének, mert három perc döbbent csend után végigröhögték az egészet. Ráismertek a pártfunkcionáriusra, de egymásra mutogattak, nem magukat ismerték fel benne.

Nem egy olyan harsány vígjáték, mint a Bacsó Péter vagy Tímár Péter munkái, inkább Jiri Menzel és a cseh újhullám alkotásaira emlékeztet. Ez a filmszatíra kíméletlenül megmutatja, hogyan is éltek a vidéki emberek: hétköznap güriztek, okosba megoldottak dolgokat, hétvégén rántott húst ettek, jó borokat ittak, és a sírhelyük már meg volt váltva, csak a dátum hiányzott róla. Könnyed nyári szórakozást nyújt azoknak is, akik nem éltek még a szocializmusban.

 

rank10-8

 

A film adatlapja a  Port.hu-n: Veri az ördög a feleségét (1977)

 
 

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás