Történelmi HBO tabló: Róma, Tudorok, Borgiák

 

Az HBO számomra egyet jelent a minőségi sorozatokkal. A csatorna külföldi és magyar saját gyártású sorozatai mind a kiemelkedő színvonalukról ismertek, nem véletlen a számtalan neves díjazás. A történelmi szériák szerelmeseként sokszor mérgelődtem, amikor a láthatóan alacsony költségvetés, kevéssé hihető díszletek, kosztümök, vagy főként  a rossz színészi játék és a forgatókönyv hibái miatt egy érdekesnek ígérkező sorozat nem hozta a várt szórakozást. Az HBO és  a Showtime három történelmi sorozata azonban nem esett ebbe a hibába, ezért aki valamelyiket nem látta sürgősen pótolja, vagy ha igen, nézze őket újra! A csatorna negyedik, valószínűleg legismertebb történelmi sorozata, Az elit alakulat egy külön cikkben kap helyet, mivel úgy vélem, hogy jelentősége miatt megérdemli.

 

1. Róma – Rome
amerikai-brit-olasztörténelmi dráma, HBO, BBC, RAI közös produkció, 2 évad, 22 rész, 2005-2007.

Az ókori Róma mindig is vonzotta a képzeletem. Számos regényt és filmet említhetnék a korszakból, melyeket különösen kedvelek. A jogi egyetemen a római jog szintén az egyik legkedvesebb tárgyam volt, ezért első látásra szerelembe estem ezzel az igényes, kiváló karaktereket felvonultató sorozattal. A színészek kimagasló teljesítményét mi sem támaszthatná alá jobban, mint az, hogy a Trónok harca három színészt is szerepeltet(ett) a Róma stábjából (Ciarán Hinds, Indira Varma, Tobias Menzies). A sorozat eredetileg 6 évadot ért volna meg, viszont elképesztő költségvetése miatt még a három televízióadó rekordbevétele sem volt elég ahhoz, hogy folytatásait el tudják készíteni, bár ez a szép cselekménylezárás miatt csak a sorozatot taglaló cikkekből derül ki.
Rome-HBO-Series-Posters1A történet szerint a  Krisztus előtti 52-ik évben járunk, amikor is a római  köztársaság  az egyre terjeszkedő birodalom miatt  a megosztott hatalom és személyes versengés elvére alapul, melyet felemészt a korrupció. Az uralkodó osztály egyre gátlástalanabbul növeli vagyonát, az osztályok közti szakadék pedig egyre nő. Miután a nyolcéves háborúskodást követően Gaius Julius Caesar (Ciarán Hinds)  sikerrel meghódította Galliát, visszatérni készül Itáliába. A szenátusban az erőegyensúlyt Caesar régi barátja, társa és mentora, Pompeius Magnus tartja fenn. Caesar légiói élén Rómába érkezik és a rend visszaállítását tűzi ki céljául. A sorozat során két szerethető katona, Lucius Vorenus és Titus Pullo kerülnek az események középpontjába, és sorsukon keresztül ismerhetjük meg a római történelem egyik legizgalmasabb korszakát, az egyszerű emberektől a legfelsőbb vezetésig. Természetesen ahogy a másik két széria, a Róma is bővelkedik meztelen testekben, szexuális együttlétekben és erőszakban. A szemérmeskedőknek fontos átgondolni, hogy a keresztény értékek ismeretlenek voltak ebben a korszakban, s a saját értékítéletük és nézőpontjuk szerint cselekedtek, melyet a római jog tartott kordában. A kiváló szereposztásról csak annyit, hogy már csak személyes kedvenceim James Purefoy (Marcus Antonius) és Ciarán Hinds kiemelkedő alakításáért is érdemes figyelemmel kísérni a szériát, de a többi színész alakításai is rendkívül élvezhetőek. A csodálatos díszletek, kosztümök, hiteles és aprólékosan felépített világ teszi a Rómát minden történelmi sorozatok királyává.

Rend.: Michael Apted
Fsz.: Lucius Vorenus (Kevin McKidd), Titus Pullo (Ray Stevenson), Gaius Julius Caesar (Ciarán Hinds), Marcus Antonius (James Purefoy), Atia (Polly Walker), Niobe (Indira Varma), Servilia (Lindsay Duncan)

 

2. Tudorok – The Tudors
ír-brit és kanadai történelmi-drámai sorozat, Showtime, Revellie Eire, CBS, Working Title,  4 évad, 38 epizód, 2007-2010.

the tudors main characters

VIII. Henrik a leghíresebb brit uralkodók egyike. A cím kissé megtévesztő, hiszen ennek alapján azt reméltem, hogy Henrik lányai, Erzsébet és Mária is legalább egy évad főszereplői lesznek, ők azonban csak mellékszereplőként jelennek meg az évadokban. A sorozat első évadában betekintést nyerhetünk a fiatalon királlyá koronázott VIII. Henrik magánéletének rejtelmeibe, s abba, hogyan próbál meg nemzetközi viszonylatban helytállni. A sorozat egyik nagy érdemének tartom, hogy kitűnően ábrázolja a király műveltségét és diplomáciai érzékét, ahogy azt korának kevés uralkodójáról mondhatnánk el. Henrik tanítója, Morus Tamás számos felvilágosult gondolatot, mindenekelőtt  a humanizmus eszméit osztotta meg tanítványával, aki azokat politikája részévé is tette. Henrik több röpiratot és teológiai fejtegetést is készített, melyek szintén kiemelik őt az átlagos uralkodók közül. Természetesen számára is fontos volt a  fiúörökös nemzése, ezért ennek sikertelensége miatt egyre inkább elhidegül feleségétől, Aragóniai Katalintól (Maria Doyle Kennedy), s közeledik Boleyn Anna (a jelenleg a Trónok harcában látható Natalie Dormer) felé. A szériában jelentős szerepet kap király szerelmi életét befolyásolni kívánó nagyurak és méltóságok Norfolk hercege, Wolsey kancellár (Sam Neill csodálatos alakításában), valamint Thomas Boleyn  intrikáinak bemutatása is, természetesen ismét számos szerelmi együttléttel megfűszerezve. Az első évad végére Anglia elszakad az anyaszentegyháztól. A második évadban Henrik kimondja, hogy Angliában ő az egyház feje, miután a pápa nem mondja ki a válását. Miután Anna sem képes fiúörököst szülni, csak egy leányt, Erzsébetet, valamint ellenségei is szövetkeznek ellene a protestánsokkal való szimpatizálása miatt, Henrik kivégezteti, s Jane Seymourt veszi el. A harmadik évad folyamán a bonyodalmak még jobban elmélyülnek: a király új hitvese Jane Seymour lesz, aki mellett Henrik megtalálja a boldogságot, igaz sajnálatosan rövid időre. Halála után Kleve-i Anna személyében keresnek neki új feleséget, ám Henrik végül a meglehetősen fiatal és mondjuk ki kikapós Boleyn-rokonnal, Katherine Howarddal kezd viszonyt, s végül össze is házasodnak. A negyedik évadban Henrik már mint öreg és beteges király jelenik meg, aki hatodik házasságát köti meg Katherine Parr-ral. A sorozat történelmi hűségét mindössze néhány eltérés zavarja meg. Ilyen például, hogy Wolsey bíboros a valóságban Londonba tartó útján halt meg, nem pedig öngyilkosságot követett el, mint a filmben (igaz, a valóságban is büntetőeljárást kezdeményeztek ellene); Boleyn Anna koronázási menete során sem volt merényletkísérlet, Henrik húgát, Margitot pedig valójában két nőből rakták össze a sorozat készítői.

Ismét kiemelném a csodálatos kosztümöket és az angol várak és birtokok szépségét és hitelességét, Trevor Morris gyönyörű zenéit, valamint  a VIII. Henriket alakító Jonathan Rhys-Meyers kivételes tehetségét, akinek alakítását látva meg kellett állapítanom, hogy jobban tenné, hogyha az italozás és a rendbontás helyett a színészkedéssel törődne, mert nagy jövő várhatna rá. Michael Hirst sorozata a legnagyobbak közé tartozik, érdemes tehát legalább egyszer mindenkinek megnéznie.

Rend.: Michael Hirst
Fsz.:  VIII. Henrik (Jonathan Rhys-Meyers), Wolsey bíboros (Sam Neill), Boleyn Anna (Natalie Dormer).

 

3. Borgiák – The Borgias
kanadai-ír-magyar televíziós sorozat, Showtime, CTV, Sky Atlantic, 3 évad, 29 epizód.

Hogyha lehetett még fokozni az örömömet egy sorozatbeli szereposztást illetően Ciarán Hinds és Sam Neill után már csak Jeremy Ironsszal lehetett. Napjaink egyik legnagyobb színházi és filmes színésze nem kisebb személyiséget testesített meg, mint Rodrigo Borgia bíborost, aki 1492-ben VIII. Ince pápa halála után minden eszközt bevetett, hogy pápa lehessen. A hatalom megszerzése érdekében nem riadt vissza sem zsarolástól, sem vesztegetéstől.

the-borgias-season-2-the-borgias-32207042-1280-800

A Borgiák a történelem egyik leghírhedtebb családja, hiszen történetükhöz mérgezéses és egyéb legendák is társulnak. Annyi bizonyos, hogy a megválasztása után a pápák történetébe VI. Sándor néven bevonult spanyol Borgia életmódja valóban nem nevezhető pápához méltónak: szeretőt tart, nyíltan vállalt gyermekeit magas pozíciókba helyezi, s ellenfeleit olykor meggyilkoltatja. A pápai állam kemény kezű uralkodója azonban nagyon szerette családját, akik természetesen szintén mindet megtettek apjuk hatalmának megtartásáért az akkoriban még fejedelemségekre, királyságokra szétdarabolt Itáliában: leánya, a valószínűleg szintén alaptalanul szinte női démonná avanzsált Lucrezia (Holliday Grainger) és tizenhárom éves fia, Joffre érdekházassággal segítették a szövetségesek megtartását, a gátlástalan Cesare bíborosként, a nőcsábász (Don) Juan (Giovanni) pedig a pápai hadsereg vezéreként állt apjuk mellett. Cesare (François Arnaud) katonai képességei azonban szintén figyelemreméltóak voltak, melyek szintén több alkalommal is konfliktust szülnek a testvérek között. Igazán izgalmas látni nemcsak a diplomáciai játszmákat, hanem a különféle városállamok és hercegségek politikai és társadalmi berendezkedését, valamint a korszak hírességeit (Savanarola, Machiavelli) és ismert családjait (Sforza, Medici, Pazzi) is. A Tudorok meseszép zenéjéről is gondoskodó Trevor Morris és  a színészek nagyszerű játéka mellett kiemelném még a több ezer szereplő korabeli ruháját tervező Oscar-díjas Gabriella Pescucci munkáit,  a látványvilágról gondoskodó François Séguint, valamint a díszleteket megvalósító Varga Juditot, akiket munkájukért Emmy-díjra jelöltek.

Izgalmakban és szerelmi együttlétekben a reneszánsz Itáliában sincs hiány, s csak sajnálni lehet, hogy a tervezett 4 évad utolsó szériája végül mindössze egy e-bookban jelenhetett meg.

Rend.: Jeremy Podeswa, Simon Cellan Jones, Neil Jordan, John Maybury.

Fsz.: Rodrigo Borgia / VI. Sándor pápa (Jeremy Irons), Cesare Borgia (François Arnaud), Micheletto, bérgyilkos (Sean Harris), Lucrezia Borgia, a pápa lánya (Holliday Grainger).

 
 
 

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás