Szellemkutya – Jim Jarmusch Leonja nem remake

Ha egy magányos bérgyilkos és egy kislány barátságáról szóló filmet keresel egyből mindenkinek Leon, a profi ugrik be. A magányos hős kategóriában nekem is Luc Besson klasszikusa ebben a No1., de Jim Jarmusch alkotása mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Szellemkutya (Forest Whitaker) egy olyan bérgyilkos, aki szinte láthatatlan, a régi szamurájok szabályait, a busidót követve él magányosan galambjaival a gettóban, egy ház tetején. Fanatikusan ragaszkodik mesteréhez, aki egyben a megbízója is. Loui (John Tormey), is alig tud róla valamit, egyszer 8 éve megmentette a fiú életét, aztán négy évvel később visszatért, és felajánlotta szolgálatait neki. Ghost Dog érdekes figura: nincs telefonja, galambpostát használ, nincs bankszámlája, mindig az ősz első napján kap fizetést, de a munkájához a legmodernebb cuccokat használja, csak luxusautókat tör föl, hogy azzal menjen „dolgozni”, nem néz tévét, ugyanakkor mindig van nála egy CD, tele igényes rapzenével, de erről még a végén írok.

Maga a történet semmi extra: az öreg olasz maffiózók egyik társuk, Jóvágású Frank kiiktatásával bízza meg Szellemkutyát, aki tökéletesen elvégzi a feladatot, de a főnök lányának szeme láttára. Emiatt elindul ellene a hajtóvadászat. A legfontosabb, amiben különbözik Leontól, hogy amíg Luc Besson figurája még olvasni sem tudott, addig a Jarmush főhőse japán filozófiát olvas, és gondolatait meg is osztja a nézővel („A fontos dolgokat könnyedén kell kezelni, a kevésbé fontosakat, pedig nagy figyelemmel.”). A parkban sétálgatva találkozik a kislánnyal, akivel könyvet cserélnek. Ott derül ki, hogy van még egy barátja a francia fagylaltárus, de egy mukkot sem értenek egymás nyelvén, mégis tökéletesen kommunikálnak.

Forest Whitaker, mint villámgyors bérgyilkos szamuráj? – tesszük fel magunkban a kérdést – hisz egy nagydarab szelíd mackót játszik szinte valamennyi filmjében? Azt kell rá válaszolnom, hogy tökéletes választás volt. Nem fog karatézni benne, csak pontosan precízen öl, befont hajával, tetkóival és fülbevalóval pedig hitelesen hozza a karaktert.

A rendező, hogy színesítse alkotását, hogy megkülönböztesse egy átlagos gengszterfilmtől, régi, a történetbe passzoló rajzfilmjeleneteket csempészett bele, mindig oda, amikor az izgalom a tetőfokára hág.

A filmnek a borongós hangulatához nagyban hozzájárul a zenéje, amit a Wu Tang Clan atyja, RZA jegyez. A rapmogul szintén fanatikus rajongója a japán harcművészetnek, ezután a film után együtt is dolgozott Tarantinoval a Kill Billben és a Djangoban. RZA a WTC-ra jellemző komor rapet, a távol-keleti zenét vegyítette a rá jellemző mély subbasszusokkal, és a rendező ügyel is rá, hogy kellő figyelmet kapjon a történetben.

Ha egy elgondolkodtató, komor hangulatú, nem mindennapi gengszterfilmre vágysz, lépj a szamuráj útjára.

(Mindenképpen eredeti nyelven nézzétek meg, egyrészt a kiöregedett, rekedt gengszterek és Forest W. mély hangja jobban illenek az alvilági környezetbe, mint Gesztesi Karcsié, másrészt, lefordítják Ice Cube, Snoop Dog és Method Man nevét is, ami nagyon béna. Kedves szinkronrendező úr, az még a 90-es években is karó!)

Idegombolnám még a zenéjét is, mert nagyon ütős.

(((stereo)))

Szellemkutya (Ghost Dog: The Way of the Samurai) – színes, magyarul beszélő, francia-német-amerikai-japán akciófilm, 111 perc, 1999

fsz: Forest Whitaker (Szellemkutya)John Tormey (Louie)Cliff Gorman (Sonny Valerio)Tricia Vessey (Louise Vargo)
rendező: Jim Jarmusch

rank10-8u

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás