Nagyarcú szőke emberek – Fejvadászok

 

A Babitstól kölcsönzött – mai helyesírással írt – verssor találó összefoglalója a Jo Nesbø regényéből készült thrillernek, még akkor is, ha a költő a svédekről írt, míg a film a szomszédos Norvégiában játszódik.

headhuntersRoger Brown (Aksel Hennie) menő fejvadász. Sajnos azonban meglehetősen alacsony, így kénytelen túlkompenzálni. Magas, szőke felesége, nagy autója és fényűző háza van, a luxus életmód fenntartásához azonban még a versenyképes fejvadász-jövedelem sem elég . Ezért Roger szabadidejében drága festményeket lop, hogy aztán jó pénzért továbbadja őket. Felesége, Diana (Synnove Macody Lund) galéria-megnyitóján találkozik Clas Grevével (Nikolaj Coster-Waldau), aki először lehetséges ügyfélként kelti fel az érdeklődését. Amikor megtudja, hogy a férfi oslói lakásában egy eredeti Rubens-festmény rejtőzik, elhatározza, hogy megszerzi magának a nagy értékű műkincset. Greve azonban nem olyan a puhány aktakukac, mint amilyenekkel Rogernek általában dolga akad, úgyhogy könyörtelen hajsza veszi kezdetét.

A főszereplő narrációjával induló film szépen fényképezett kezdő képsorai Bret Easton Ellist idézik: a jómódú, sikeres harmincas férfi otthona egy lakáskultúra-folyóirat oldalaira, gyönyörű felesége egy divatlap borítójára kívánkozik, irodájában pedig a legmagasabb pozíciókra választja ki a legmegfelelőbb jelölteket. Stílusos, magabiztos, határozott, dörzsölt és profi. A történet ígéretesen indul: a karakterek érdekesek, a feszültség nyomban tetten érhető, és az izgalmak a későbbiekben csak tovább fokozódnak. Némileg azonban disszonáns az erőteljes stílusváltás, mert a feszes, de kissé kimért kezdés után egy kifinomultabb thrillert várnánk, a megfontolt léptek azonban őrületes ámokfutásba torkollnak, ahol vér, agyvelő és fekália keveredik.

Aksel Hennie jó választás volt Roger szerepére, aki nem túlságosan szimpatikus figura, mégis neki drukkolunk. Az Éjféli játszmában megismert, majd a Trónok harcával híressé vált dán Nikolaj Coster-Waldau pedig méltó ellenfél: vagány rosszfiú, akire az első pillanatokban szívesebben rábíznánk magunkat, mint a pökhendi HR-menedzserre. Bár a forgatókönyvírók minőségi alapanyagból dolgozhattak, azért akad egy-két logikai hiba is, de ez valószínűleg a rövidítési kényszernek tudható be: nem könnyű egy eseménydús regényt száz percbe sűríteni. A végeredmény minden tekintetben szórakoztató, jól példázza, hogy nem csak borongós merengésre számíthatunk a távoli északról. Különösen ajánljuk a skandináv krimi szerelmeseinek és az európai filmek rajongóinak, mindenképp érdemes megnézni, mielőtt Hollywoodban remake-et készítenek belőle.

 

rank10-8

 

A film adatlapja a Mafab.hu-n: Fejvadászok – Headhunters (2011)

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás