King és Spielberg egy sorozatban – Stranger Things

 

A tavalyi nyár egyik, ha nem a legjobb sorozata csak most jutott el hozzám: a Stranger Things. Engem kb. az első 10 perc után elrabolt, és azóta is fogva tart.

Magyar címe nincs, mivel ez egy Netflix sorozat, és nálunk még nem vetítik a magyar nyelvű adókon. De nagyon remélem, hogy ez csak a szokásos „csúszás” egyike, és mire jön nyáron a folytatás, pótolni fogják. De ha valaki ügyes, megtalálja online már a neten 😉

A történet a valóságban nem létező amerikai kisvárosban, az indianai Hawkinsban játszódik 1983 novemberében. A város nyugalmát a 12 éves Will Byers (Noah Schnapp) eltűnése zavarja meg, amit további megmagyarázhatatlan események követnek. A fiú megtalálására barátai (Mike Wheeler/Finn Wolfhard, Dustin Henderson/Gaten Matarazzo, Lucas Sinclair/Caleb McLaughlin), a családja, valamint a helyi seriff is önállóan tesz kísérletet. Ennyi, amit el lehet mesélni spoiler nélkül 😉

Hogy mitől varázsolódtam el tőle én és még sok millióan, egy látszólag nosztalgia sorozattól?

Valaki azt írta rá, hogy olyan ez a sorozat, mintha Stephen King írta és Spielberg rendezte volna. És ennél találóbban nem is lehet megfogalmazni.

Stranger-Things- kidsMert az első pár kocka után mintha az E.T. néznéd a Twin Peaks helyszínein, ahol  Stephen King írja a sztorit,  a 80-as évek legjobb amerikai zenéi szólnak mindenhonnan (Toto, The Clash, Bangles, Peter Gabriel, Foreigner, New Order). Azok a bizonyos széles Continentalok, erdei utak a világ végén, a sehova se vezető vonatsínek. És persze négy tizenéves kissrác (Will, Mike, Dustin, Lucas), akik azzal a tipikus „szarvas” amerikai bringával járnak mindenhova, amivel az E.T-ben is tepertek Eliotték. Akik minden szabad idejüket Mike-ék háza aljában kialakított birodalmukban töltik Dungeon & Dragons szerepjátékkal, rádióamatőr szakkörre járnak, a fizikatanár kedvencei, igazi kis „geek”-ek, olyanok, akik közül néhányan pár év múlva egy másik garázsban megalapítják a 2000-es évek világcégeit. Okosak, talpraesettek, bátrak, tiszta szívűek, nagyon szerethetők, és főleg bármit el tudnak képzelni, ők még nem a felnőttek betokosodott gondolkodásával élik a világukat, hanem nekik még természetes a különlegesség, a másság, a természetfeletti.  És ott van a „különc”, a rövid hajú, furi lány, aki csak úgy odakerül, senki nem tudja honnan, miért, ki ő? Honnan vannak a különleges képességei? Mi mindenre képes? Akinek még neve sincs, csak a karján lévő tetoválás alapján nevezik el a fiúk Eleven-nek (11-nek) (Millie Bobby Brown). Akit meg kell védeni, mert rossz emberek üldözik. És aki persze felborogatja a fiúk közötti status quot.

Valójában, ha belegondolunk, a többi szereplő is „klissés”: a helyi „megtört életű” seriff, aki buldoggá válik, ha szagot kap (Jim Hopper/David Harbour) Stranger things JimHopper; a „Kriszta tiszta gyagya” nővér, aki az iskola legjobb tanulója, akiről kiderül majd, hogy nem is olyan „gyagya”, sőt (Nancy Wheeler/Natalia Dyer); a gyerekét elvesztett anya, aki megszállottá tesz a hite (Joyce Byers/Winona Ryder); az iskola  „lúzer csávó”-ja, a báty (Jonathan Byers/Charlie Heaton), aki sokkal többet ér, mint a másik „helyi szépfiú” (Steve Harrington/Joe Keery), akivel a okos lány együtt jár; a barátok és barátnők; a szülők; a helyi kisváros lakói; és a rossz emberek”.

De mindezek ellenére egyáltalán nem érezzük sablonosnak a történetet, csak olyannak, mintha belebújtunk volna a régi, kedvenc, kinyúlt pulcsinkba, amit már évek óta nem engedünk kidobni senkinek.  Ismerős minden kép, minden szín, minden szereplő – de mégis leköt, izgalomban tart, kíváncsivá tesz. Mert a történet pont annyira csavaros, meglepő és hátborzongató, hogy alig várod a következő részt.

Az áthallások nem véletlenek: a Duffer Brothers rendező-kreátor páros eredetileg egy Stephen King remaket akart készíteni, vállaltan nagy King-rajongók. A pletykák szerint a második évadban tényleg fel fog tűnni a „Mester”, mint társíró. Kíváncsian várjuk, hogy valóban így lesz-e 😉 . A hivatalos sorozat-posztert Kyle Lambert készítette, akit inspirált Drew Struzan munkássága, ő késztette többek között a Csillagok háborúja (1977), Indiana Jones, Vissza a jövőbe (1985), E.T. (1982) hivatalos plakátjait is. A filmsorozatban visszaköszönnek a 1980-as évek legjobb filmjei, akár szinte jelenetként, akár utalásként.

Ki kell még emelnem a szereplő gárdát: az öt kiskamasz tökéletesen hihető gyerekek, semmi manír, semmi megjátszás. Olyan kölykök, amilyenek akár mi magunk is voltunk, vagy a mi gyerekeink lehetnének. Kíváncsiak, összetartók, komolyan veszik még az ígéreteiket, nagyon hisznek a barátságban. És mindegyik külön egyéniség, akik között nagyon nagy az összhang. Nagyon jól kiegészítik egymást, igazi csapat illetve azzá válnak.

A sorozat legmegosztóbb szereplője Winona Ryder, aki az eltűnt kisfiú, Will édesanyját játssza. Ő meg Matthew Modine, akiknek „neve” van a színészek közül. Modine a „rossz fiúk” főnöke, de neki igazából még nem volt olyan jelenete, ami komolyabb színészi kvalitásokat igényelt volna. Viszont Winonaé igen. És szerintem zseniálisan alakítja a megőrülés határán táncoló anyát, akinek senki nem hisz, de én elhiszem neki, hogy valóban bármire képes a fiáért.

A többi szereplőnek is nagyon jól kidolgozott a karaktere, hiteles abban, ahogy reagálnak, megélnek dolgokat. Élnek. Mintha ismerősök lennének.

És talán ez a legnagyobb értéke ennek a sorozatnak: ismerősök között játszódik, egy ismerősnek tűnő történet, de ugyanakkor mégis sose tudhatod, hogy mi lesz a következő öt percben. Nagyon jó adagolják a humort, az érzelmeket, a feszültséget, a borzongást, sőt néha a frászt is.

Reméljük a folytatás se fog csalódást okozni. Már nagyon várjuk, mi rajongók 🙂

 

A film adatlapja a Mafab.hu-n: Stranger Things (2016)


És a végére egy kis csemege, azoknak akik már megnézték – VIGYÁZAT! SPOILERES!!!

 

 

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás