Keménykalap és krumpliorr forgatása belülről

Filmet nézni, és film készítésében részt venni, na, ez nem ugyanaz a kategória. Erről mesél Rónai Kati, aki végig ott volt a Keménykalap és Krumpliorr forgatásán 1973-ban, mint a négy főszereplő fiú „pedagógiai felügyelője”

Meg kell mondjam, hogy bár tizennégy évvel később pedagógus pályára álltam, akkor ott a forgatási helyszíneken, 21 évesen azt elképzelni sem tudtam volna, hogy majd belőlem vérbeli pedagógus válik.

Nem volt könnyű feladatom, a gyerekek sztárolva voltak, az én munkám csak akkor került előtérbe, ha valamelyik gyerekkel valami nem stimmelt. A forgatáson elsők voltak a gyerekek, utána a film készítői, harmadik helyen az ország ismert és sokkal többre érdemes színészei, Schubert Évától, Ráday Imrén át, rengeteg nagy név, akik közül már sokan, és elég régen az az égben forgatnak. Közülük többen ezt a mellőzöttséget elég nehezen viselték, de a sor legeslegvégén én voltam, aki éjszaka, a forgatás után gyalog mehetett haza. De ettől függetlenül, egy életre szóló élmény volt részt venni a forgatáson, sok-sok élménnyel gazdagodtam én is, és mindenki más is, aki ebben a filmkészítésben részt vett.

Éppen a debreceni a Tanítóképzőbe készültem szeptembertől, népművelő-könyvtáros szakra, három év elektronikai műszerésznek nevezett betanított munkák tömkelege után. Mivel testvérem nincs, és gyerekek sem voltak a házban, ahol éltem, sosem találkoztam közvetlenül 10 év körüli fiúkkal, akikre nekem a szerződésem szerint „felügyelnem” kellett,  másfél hónapon át a film forgatásának olyan szüneteiben, amikor a felnőttek jeleneteit forgatták.

A munkához volt középiskolai osztályfőnöknőm, Sinkó László felesége révén jutottam, akinek ezt a lehetőséget felajánlották, de ő átadta nekem, tudván, hogy szükségem lehet az itt megkeresett pénzre a vidéki tanulmányaim elkezdéséhez, és azért is, mert a nyári szünetben ő pihenni szeretett volna.

A forgatási napokon, amelyek főleg Óbudán, és környékén zajlottak, közelebbről láthattam Alfonzó zsenialitását, Ráday Mihály, akkor még vezető operatőr elképesztő munkabírását, színészóriásokat apró szerepekbe gyömöszölve, elveszve egyéniségükkel a főszereplőnek számító gyerekszereplők mellett. De szemtanúja lehettem az egyik vége hossza nincs éjszakai forgatáson Alfonzó és Haumann Péter improvizálásának, amikor is mindannyian szinte sírtunk a nevetéstől már.

Erről így beszélt 2010-ben egy Origó interjúban Csukás István, a film alapját adó ifjúsági regény írója:

„- A Keménykalap és krumpliorr-nál volt, hogy a rendező először nagy színészben gondolkodott, Major Tamást akarta megnyerni a fagylaltos, Bagaméri szerepére. Szerencsére – ma már azt kell mondanom, hogy szerencsére – őt nem nagyon érdekelte ez az egész, azt hiszem, kicsit le is nézte ezt a gyerekműfajt. Úgyhogy kényszerből támadt valakinek az a zseniális ötlete, hogy nézzük meg ezt a bohócot, Alfonzót, aki a szónak a klasszikus értelmében nem volt színész, de attól még zseniális volt. A sorozatnak a negyedik részében van egy cirkuszi előadás, ahol gyakorlatilag az egész repertoárját végigjátszotta, több órányi anyagot vettünk fel vele, bár az operatőrnek végig remegett a keze, úgy rázta a röhögés. Alfonzóval végül is óriási szerencséje lett a filmnek.”   

Ez a nagysikerű, többrészes gyerekfilm, még ma is megállja a helyét. Az „Itt van, megjött Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri!”, és a „Lópici Gáspár, az utca hírmondója” szlogenek ma is fel-felbukkannak a köznyelvben.  A “Lajoska hopp!” – bolhacirkusz szám szerintem nagyon sokaknak megmaradt örök emlékül.

 

2014-ben az RTL klub műsora megpróbálta felkutatni a volt gyerekszereplőket.

 

 

a filmsorozat története: A Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjük (‘Péterke’ a neve, de kislány) szórakoztatására. Szereznek egy oroszlánplakátot és ehhez valódi oroszlánbőgést vesznek fel az Állatkertben. Ez idő alatt több kismajomnak nyoma vész. Miután tisztázták magukat, majomnyomozó őrssé alakulnak. A magas jutalom, melyet az elvesztett állatokért tűztek ki, Bagaméri, az elátkozott fagylaltos fantáziáját is megmozgatja. Ő szintén nyomozni kezd, s ettől kezdve ez a konkurencia jelenti a legnagyobb gondot a Vadlibák számára. Minden trükköt kieszelnek: úgy tesznek, mintha játszanának, de valójában nyomoznak. Bagaméri, a fagylaltos is nyomoz, de a gyerekek őt távol akarják tartani, ezért levelet írnak neki, amivel elcsalják saját nyomozásuk színteréről. Végül egy lakókocsiban találnak rá a tettesre, akit úgy csalnak lépre, hogy nagy összeget ajánlanak fel neki írásban a majmokért cserébe, és találkozót kérnek tőle. A fiatalember bezárja a gyerekeket a lakókocsiba, amit egy gyanútlan barátjával elvontat, ám az egyik fiú meglesi a dolgot és segítséget hív. A gyerekek végül megszervezik a cirkuszi előadást, ám az előadás előtt több szereplő lemondja a részvételt. Bagaméri Elemér menti meg az előadást, mert ő vállalja a lovas, a súlyemelő erőművész, a bűvész és a fakír szerepét is. Hálából a gyerekek minden fagyiját eladják.

Kemény kalap és krumpliorr – színes, magyar ifjúsági kalandfilmsorozat, 1974

fsz: Kovács Krisztián (Kisrece), Berkes Gábor (Süle)Alfonzó (Bagaméri)Szilágyi István (Lópici Gáspár), Gruber István (Marci), Hamar Pál (Karcsi), Szűcs Gábor (Jóska), Kiss Gabi (Péterke), Bánhidi László (parkőr), Páger Antal (Leopoldi), Haumann Péter (állatkert igazgató)
rendező: 
Bácskai Lauró István

 

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás