Kémek hídja – Tom Hanks, mint két világ közötti kapocs

Először is súlyos elfogultságot szeretnék bejelenteni. Rajongok Spielbergért, kedvenc színészeim egyike Tom Hanks, és szerintem Hollywood legjobb forgatókönyvírói között vannak a Coen-testvérek. Ezek után nagyon el kellett volna rontaniuk valamit nálam, hogy ne jöjjön be a Kémek hídja. De nem, és ismét nem. Elvarázsoltak közel 2 ,5 órára, sokszor megdöbbentettek, olyan emlékeket, érzéseket felhozva belőlem, amikre már szinte nem is emlékszem.

A történet megtörtént és valós eseményeken alapul: James B. Donovan (Tom Hanks) tényleg egy new yorki ügyvéd volt az 1950-es években. Rudolf Abelt (Mark Rylance) valóban elfogták, letartóztatták, és bíróság elé állították, mint orosz kémet. A tárgyalásra James Donovant nevezték ki védőügyvédnek Abel mellé. A pert elveszették (nem is lehetett másként), de a halálbüntetés elkerülését sikerült Donovannak kiügyeskednie. Valóban U2-es kémrepülővel hajtottak végre felderítő és kémrepüléseket az amerikaiak az oroszok felett, és le is lőttek jópár gépet és pilótát. Ezek egyike volt Francis Gary Powers (Austin Stowell) , akit elfogtak az oroszok. És sokan maradtak ott a berlini fal “rosszabbik” oldalán, köztük egy amerikai egyetemista fiú, Frederic Pryor. James Donovan megbízást kapott a fogolycsere “nem hivatalos” lebonyolítására 1960-ban, amit sikeresen végre is hajtott. Utána még évekig közreműködött hasonló fogolycserékben.

bridge-of-spies

A történelmi alapja nagyjából ennyi a filmnek. De ez bőven elég, hogy Spielberg a Coen-testvérekkel közösen egy olyan filmet hozzon létre, ami elvarázsol, elgondolkodtat, odaszegez és még napokig benned kering a hangulata. Ezt nem a fordulatos eseményekkel, nem akciójelenetek vagy hatalmas nagy csavarokkal éri el, hanem igazi történetmeséléssel.
bridge-of-spiesTom Hanks elegáns, szinte szikár, visszafogott, de nagyon is emberi játékával, Mark Rylance fantasztikus karakterábrázolásával, stílusos, keveset beszélő de sokat mondó, fanyar humorú párbeszédeikkel. Tom Hanks lubickol ebben a szerepben: megint a “kisember” lehet, aki megváltoztatja a körülötte lévő világot a (ki)tartásával, a becsületével, az emberségével. Megszólalásig valós helyszínekkel, hangulatokkal, képekkel, ott vagyunk az 1950-es évek közepi Brooklynban, Berlinben a Fal építésénél, az orosz követségen. Rengeteg apró jelzés, jelenet, hangulat, szimbólum, jelképes mozdulatok.

Nekem sokkal többet mondott ez a film, mint ami elsőre vártam. Mert felkavart bennem egy csomó emléket. Én már bőven az “nyitás” időszakában születtem (1970-es évek), akkor már elvileg nem volt Hidegháború, NDK és NSZK volt, kettészakított Berlin volt. Kelet- és nyugat-német családok itt találkoztak a Balaton parton. De hallottam a történeteket. Arról az éjszakáról, amikor felhúzták a Falat. Ahogy kettészakadtak családok, és esélyük se volt többé az egyesülésre, csak hatalmas kockázatok árán. Hogy a Fal tövében lőnek. És rém-álmodtam azzal, hogy felrobbannak azok a bizonyos atombombák. Ugyanezeket a képeket láttam, mint Donovan kisfia. És rettegtem, hogy mi lesz velünk, mi lesz a világgal. És megéltem azt is, amikor megnyitottuk az osztrák-magyar határt a kelet-németek előtt, és arra is emlékszem, amikor leomlott a Fal. Valahol még egy darabka talán meg is van belőle. És amikor Donovan először találkozik a bíróval, és szinte közlik vele az ítéletet, a Tanú ugrott be. Hogy ezek se voltak mások. És amikor a kelet-német külügyminisztériumban tárgyal Donovan, és jönnek a kendővel bekötött fejű “menzás nénik” leszedni a bőségesen terített asztalt, egyikük leejt valamit. Annyira megrémül, mintha Stazi jönne érte azonnal – és valóban ott soha nem lehetett tudni, hogy mikor jön a Stazi. Annyira élők, valósak ezek a képek, mintha Spielberg vagy a Coen testvérek közül valamelyikük itt nőtt volna fel az elmúlt 60 évben.

Talán elmondhatom, hogy az egyik legjobb Tom Hanks-Steven Spielberg film.  Mark Rylance pedig méltán kapott Oscart a legjobb férfi mellékszereplőként. Nekem a film legnagyobb mondata: “Nem aggódik?” “Miért, az segítene?” Ezt akár életbölcsességnek is fel lehetne vésni nagyon sokunk falára. Ez a film tele van ilyen “aprósággal”, nem egyszer megnézős típus. 

Ülj le elé egy békésebb este vagy délután, és engedd szabadra a gondolataidat, hagyd hogy megérintsen. Nem fogod megbánni. 

rank10-10

 

 

A film adatlapja a Mafab.hu-n: Kémek hídja – Bridge of Spies (2015)

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás