Francia dzsigoló – Szívrablók

 

Alex (Romain Duris), nővére, Mélanie (Julie Ferrier) és annak férje, Marc (Francois Damiens) sajátos családi vállalkozást üzemeltet. Aggódó szülők, testvérek és barátok megbízásából olyan hölgyeket választanak el párjuktól, akik boldogtalanok ugyan, de ezt ők maguk még nem ismerték fel.

szivrablok_1A sármos Alex különféle szerepekbe bújva, jószolgálati orvosként, gospel-énekesként vagy éppen japán konyhaművészként veszi le lábukról a célszemélyeket. Ráébreszti őket arra, hogy – hozzá képest – aktuális pasijuk mennyi hibával és hiányossággal sújtott, és nem mellette van a helyük. A trió alapelve az, hogy boldog párokat nem zúznak szét, ám a sors úgy hozza, hogy kénytelenek megszegni saját szabályukat.

szivrablok_2Alex ugyanis komoly adósságot halmozott fel, és ha nem akarja, hogy egy kétméteres szerb izomkolosszus jobblétre szenderítse, kénytelen elvállalni a kétes tisztességű üzletember, Van Der Becq megbízását, aki lánya egy hét múlva esedékes esküvőjét szeretné meghiúsítani. Juliette Van Der Becq (Vanessa Paradis) öntörvényű borszakértő, és bizony meggyűlik vele Alex baja, ugyanis a jelek szerint az angol vőlegény (Andrew Lincoln) maga a tökély: jóképű, okos, gazdag, udvarias és bőkezűen jótékonykodik. Sikerül-e a lehetetlennek látszó küldetés, vagy ezúttal a hóhért fogják akasztani?

A gyakran lapos poénokból és ostoba klisékből építkező amerikai romkomok tömkelege után a néző valósággal megrészegül, hogy rendesen megírt forgatókönyvvel, eredeti figurákkal és igazi humorral találkozik egy filmben, pedig ennek természetesnek kellene lennie. Persze ez a mű sem tökéletes, mert például Juliette nimfomániás barátnőjének alakja majdnem teljesen felesleges, és többet rontott az összképen, mint amennyit javított, de ezzel tulajdonképpen a végére is értünk a hibák felsorolásának. Ebben a filmben minden együtt van, ami egy vérbeli romantikus vígjátékhoz kell: szerethető karakterek, remek párbeszédek, szórakoztató helyzetkomikum, pazar színhelyek (a fényképezés Thierry Arbogastot dicséri). A három forgatókönyvírónak (Laurent Zeitoun, Jeremy Doner, Yohan Gromb) sikerült tökéletes egyensúlyt teremtenie a romantika és az irónia között úgy, hogy egy pillanatra sem csúsztak bele a szentimentalizmus cukros mocsarába.

Persze a cselekmény nem tartogat óriási meglepetéseket, de nem is az a lényeg, hogy rágjuk a körmünket, kit választ a hősnő a végén. Természetesen happy endet kapunk, de itt az élvezet abban áll, ahogy a végkifejlethez eljutunk. Az igazi kincs pedig Romain Duris. Anti-randiguruként egyszerre mulatságos, esetlen bohóc és karizmatikus, sármos macsó, akiről simán elhisszük, hogy minden kiszemelt nőt jobb belátásra bír. Úgy karikírozza a szóban forgó férfitípust, hogy közben nem veszíti el az éppen pellengérre állított vonzerőt sem. Azok a jelenetek pedig, amelyekben a Wham Wake me up before you go go című számát tátogja teljes átéléssel, vagy amikor a Dirty Dancing legendás tánclépéseit adja elő röhejesen, mégis szexisen, örökre a retinánkra égnek. Franciásan bájos partnere Vanessa Paradis, bár a metszőfogai között tátongó rés mértéke még mindig megdöbbent.

Egy szó, mint száz, úgy tűnik, bort és vígjátékot az amerikaiaknál továbbra is jobban csinálnak a franciák. Mindenki nézze meg a filmet addig, amíg el nem készül a hollywoodi remake.

A film adatlapja a Mafab.hu-n: Szívrablók – L’arnacoeur /Heartbreaker (2010)

rank10-8

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás