Egy kapcsolat anatómiája – Blue Valentine

 

Dean (Ryan Gosling) fizikai munkát végez, felesége, Cindy (Michelle Williams) ápolónő, egyébként pedig egy Frankie nevű, öt év körüli kislány szülei. A férfi füstöl, mint a gyárkémény, és már reggel nyolckor elkezdi az ivást, aztán nem is hagyja abba. A nő a végletekig fásult és minden téren kerüli az intimitást. A visszatekintésekből megtudjuk, hogy korántsem voltak ők mindig efféle élőhalottak. A gyógyíthatatlanul romantikus Dean csupaszív, vidám fickóként ismerkedett meg a bájos, de karakán Cindy-vel. Hol siklott félre ennek a jobb sorsra érdemes párnak az élete? És van-e visszaút egymáshoz?

blue valentineDean mindent megtett, hogy övé legyen a lány, de annyira szerette, hogy neki bőven elegendő volt életcélnak az, hogy Cindy férje és Frankie apja legyen. Ez a legtöbb, mi adható, mondanánk, de akad, aki másra vágyik. Történetünk hősnője hiányolja férjéből a karrierre, önmegvalósításra irányuló ambíciót. De az is lehet, hogy ez csak amolyan mondvacsinált indok, talán soha nem is szerette igazán a férfit. Sőt, talán soha senkit sem szeretett igazán – ami nem is olyan nagy csoda ismerve apjához fűződő viszonyát. Sejtjük már, hogy miért lett a férje masszív alkoholista és láncdohányos. De ne tegyük bűnbakká Cindy-t, hiszen nem ő tehet arról, hogy mindig is túlságosan eltérő volt a természetük, csak a kezdeti lelkesedés jótékonyan elfedte ezt. Dean próbálja megmenteni a házasságát és a családját, hiszen lényegében ezek jelentik számára az éltető oxigént. Egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tesz, de a helyszínt – egy szexmotelt – hibásan választja ki, így ez a hétvége már csak a kegyelemdöfést adja meg a házasságnak.

A Blue Valentine szomorú dráma a férfi-nő kapcsolatról. Arról, hogy a különbözőséggel mennyire nem tudnak mit kezdeni az emberek, az eleinte átléphető, később egyre jobban elhatalmasodó problémáikat mennyire képtelenek kezelni, megoldani. Dean és Cindy házassága már jó ideje egy begyógyulni nem tudó nyílt seb, amibe minden szó, minden megmozdulás csak sót hint. Még szívbemarkolóbb látni a kínlódást úgy, hogy közben bepillantást nyerünk a szerelem hajnalának képeibe is. Amikor még volt élet, voltak érzelmek és remények. Remények, amelyek mindössze öt-hat év alatt végleg megfakultak.

Derek Cianfrance nem csábul el, nem választja a könnyebb megoldást. Nincs megbánás, változás, újrakezdés, happy end. Van, ami nem javítható. A nyomasztó tehetetlenség, a földi pokol lélekbe markoló ábrázolása persze nem csupán Cianfrance érdeme, a két főszereplő ugyanannyit tesz hozzá a katartikus végeredményhez. Ryan Gosling szívszorítóan alakítja a jólelkű férjet és apát, aki kétségbeesetten vergődik, hogy megmentse mindazt, ami számára az élet értelmét jelenti. De mi azt is látjuk, hogy igyekezete kezdettől fogva kudarcra ítéltetett. Michelle Williams pedig Oscar-jelölést is kapott a ridegen fegyelmezett, de ugyanúgy szenvedő feleség szerepéért. Arany Glóbuszra mindkettejüket jelölték, és így igazságos. Miként Dean és Cindy együtt rontották el, úgy Ryan és Michelle egyformán bámulatosan ábrázolták kettejük történetét.

Derek Cianfrance rendező-forgatókönyvíró évekig készült erre a filmre, és a végeredmény őt igazolja. Mindazoknak ajánljuk a Blue Valentine-t, akik az emberi kapcsolatokról szóló történetekben nem csak a cukormázra vevők, és akik értik, hogy a lassú haldoklás nem egyenlő az élettel.

rank10-8

 

A film adatlapja a Mafab.hu-n: Kék Valentin – Blue Valentine (2010)

 
 
 

Comments

comments

You may also like...

Hozzászólás